A sikerek mögött

Két borunk, a Kokas Merlot és a Csomó Sauvignon Blanc szép sikert ért el az elmúlt hónapokban komoly nemzetközi borversenyen. Sokan gratuláltak az eredményekhez, mi pedig úgy érezzük, hogy érdemes többet mesélnünk a díjazott borokról.

Egy ideje már távol maradtunk a hasonló megmérettetésektől, de most kíváncsiak voltunk, hogy a nemzetközi mezőnyben milyen helyen állnak a boraink.

A Csomó különösen fontos bor nekem, mert Bea ezt issza legszívesebben, általában az esti fröccs is ebből készül a vacsorához. A 2018-as szüretben már ki tudtuk használni az új feldolgozót és hűtőkapacitást, így a jó időben szedett szőlőből szép, tiszta mustot nyertünk. Az elejétől fogva igazi gyümölcsbomba volt, szerencsére ezt sikerült a palackba zárásig megőriznünk. Kiemelkedően jól sikerült tétel, ezért kíváncsiak voltunk, hogy mit ér ez egy komoly nemzetközi mustrán. Két szempontból is jó visszaigazolás az eredmény; egyrészről azt mutatja, hogy sok külföldi kóstolásnak köszönhetően egész jól meg tudjuk ítélni a saját borainkat. Másrészről minden borunknál minden kategóriában a legjobb minőségre törekszünk, ez az elvárás a borainkkal szemben. A bordeaux-i Challenge International du Vin az egyik legrangosabb verseny, itt nyerni magában is nagy szó; az külön öröm, hogy olyan borral sikerült, ami ráadásul sok emberhez eljuthat, hiszen nagyobb palackszámban készítettük.

A párizsi Vinalies versenyen ezüstöt nyert Kokas közel áll a szívemhez, 2015 igazán jó évjárat volt, az ember ennyi szürettel a háta mögött már érzi, hogy melyik borban milyen erő van, mire alkalmas. A válogatott merlot egy része új hordóba került, éreztem, hogy megvan benne az érési potenciál, hogy 2 évig hordóban maradhasson. A pince életében először a zempléni tölgy mellett amerikai tölgyet használtunk, és a pörkölési fokozatokkal is játszottunk. 2018 tavaszán került palackba, egy évet ott pihent, mielőtt piacra került volna.

A Kokas-hegyen az az elképzelésünk, hogy nem a metszéssel állítjuk be a végleges termésmennyiséget, hanem komoly hajtásválogatással és fürtritkítással érjük el az optimális állapotot. A merlot-nál ez különösen kiemelt kérdés, mert jó termőképességű fajtáról beszélünk, ami nagyon jól érzi magát a Kokas-hegyen.

Az idei évben most tartunk a hajtásválogatásnál, a kiemelt dűlők tőkéit most válogatjuk. Befejeztük a kétnyári ültetvényeink törzstisztítását, ez adott némi izgalmat, mert a fiatal szőlő korábban fakad, és amíg fiatalok a hajtások, addig el lehet kézzel távolítani, ilyenkor ideális.

Az április végi-május eleji hűvösebb idő kicsit visszafogta a szőlőt, de jól állunk így is, néhol már virágzás előtti állapotban van a szőlő. A munkatársak kitapasztalták az új soraljművelő használatát, így idén már nagyjából 35 hektárunk vegyszermentes.

Lezajlott az adriai idénynyitó, új helyszínre került idén, hangulatos kikötővárosokat érintettünk, Splitből indultunk. Fantasztikus érzés volt például Trogir belvárosában sétálgatni, legalább 35 éve nem jártam arra. Nagy mezőny volt, korábban nem indult 22 hajó. Idén először fordul elő, hogy 3 Bujdosó ült egy hajón, Zsiga fia, Matyi is velünk tartott, vele együtt voltunk nyolcan. A spliti öböl kiszámíthatatlan szél szempontjából, Matyi versenyzett itt korábban Eb-n, előre rettegett, hogy mi lesz. Sajnos minden akadály bejött, általában rosszul jöttünk ki ezekből a helyzetekből, idén hiányzott egy kis szerencse. Végül az ezüst csoportba kerültünk, amit sikerült megnyernünk, pénteken futamgyőzelemmel zártunk, így jó szájízzel hagytuk el az Adriát.

A Pannónia felújítása finisbe fordult, a tervek szerint június elsején már versenyzünk vele.