Százharmincnyolc korty vörösbor
Jólesett kicsit pihenni karácsonykor és szilveszter este, remélem, mindenkinél békésen és jókedvűen teltek ezek a napok.
A két ünnep közötti nyugodtabb időszakot mi ugyanakkor szeretjük kihasználni. Miután túljutunk a karácsonyi készülődésen, lezajlanak az utolsó ünnepi kiszállítások, és a környékbeli borkedvelők is beszerzik év végi borukat vinotékánkban, egy rövid időre lecsendesedik körülöttünk a világ. Hagyományosan ilyenkor kóstoljuk végig a hordóban érő borokat, és kezdjük meg az új, palackozásra váró vörösboraink házasítását.
Beával, a feleségemmel, Klári mamával és Feri papával csináljuk ezeket az év végi kóstolásokat. Ilyenkor nem egy kényelmes, nyugodt programot kell elképzelni, ez intenzív munka. 138 hordón megyünk végig, ma már két nap alatt, de korábban ez egy volt. Technikailag mindez úgy zajlik, hogy összetett krétajelekkel látjuk el a hordókat, amelyek a borok minőségére utalnak. Ahogy haladunk, átfogó kép alakul ki bennünk az adott év vörösborainak fejlődéséről.
Hordóról hordóra haladva a családi tanács először azt döntötte el, hogy melyik tétel – természetesen a szőlőfajtától függően – melyik borcsaládunkba kerül. Persze vannak olyan ültetvények, amelyek termése szinte évről évre ugyanabban a bortípusban talál otthonra, de ilyenkor mégis szeretjük végignézni az összes bort – ezzel is garantáljuk, hogy a dűlőszelektált top borainkba csak a legszebb hordók tartalma kerül.
Idén a 2015-ben szüretelt vörösboraink voltak soron. Elsőként a Sirály és a Katamarán alapanyagait választottuk ki. Persze még hosszú az út, míg az összes többi 2015-ös vörösbor megtalálja a saját palackját, több kóstolókör lemegy, most év végén és év elején a könnyedebb vörösborainak kiválogatása az elsődleges feladat.
Ha erről mesélek, sokszor kérdeznek arról, hogy ha többen is kóstolunk, hogyan születik meg a döntés. Nálunk apu a legmegengedőbb, Bea a legszigorúbb, én meg középen állok, és megpróbálom egymáshoz közelíteni a nézőpontokat.
Miután decemberben lezajlottak a kóstolások, január első két hetében még nyugodt a külvilág, de ilyenkor a pincében van sok tennivaló. Ekkor átmozgatjuk a borokat, a korábban kiválasztott, könnyedebb vörösborok kikerülnek a hordóból a tartályba, a 2016-os évjárat tölgyfa hordós érlelésre szánt borai pedig ekkor kerülnek a fába.
Az új, 2015-ös Sirályt már nagyon várják a kereskedő partnereink, így a potenciális alapborok mérőhengerekkel zajló próbaházasításainál is döntésre kell jutnunk hamarosan, hogy februárban már a polcokra kerülhessen.
És hogy ne csak a borokról beszéljünk, hadd büszkélkedjek el azzal, hogy a kézilabda B válogatottba újra behívták Bendi fiamat. December 23-án még edzése volt, épp beesett karácsonyra, és az ünnepek után ment is vissza, mert Lengyelországban játszottak. 22 éves, ez az élete.
Nemcsak Bujdosó-borokkal koccintottunk a borkedvelők egészségére az ünnepek alatt. Bízunk benne, hogy mindannyian egy remek évnek nézünk elébe, és minél több helyen találkozunk majd 2017-ben. Boldog új évet kívánunk!
Bujdosó Ferenc