Mivel koccintunk Karácsonykor?

Most, hogy a borok kierjedtek, a pincében a házasításokkal foglalkozunk, ilyenkor van idő finomítani, ízlelgetni őket. Az összeállításokból először csak mintákat készítünk, hiszen még folyamatosan változnak, sokszor két hét különbséggel is mást mutatnak. Szerencsére legtöbbször ez megerősíti az első döntésünket; persze előfordul olyan is, hogy kicsit módosítani kell rajta. A Mentőöv Rosé már kész, a napokban a Cirkáló Rajnai-Olaszrizlinget véglegesítjük.

Végre megkaptuk a borászati pályázat eredményét is, erre vártunk tizennégy hónapja. A legromantikusabb munkafolyamattal kezdtünk, csatornaépítésbe fogtunk. A beruházás még az idén elkezdődik, új hűtőrendszer és palackozó érkezik. Onnantól végre minden az elképzeléseink szerint történik majd, magunk tudjuk csavarzárral ellátni a borainkat.

Mivel idén korábban erjedtek ki a borok, a borvidéki kóstolóink is hamarabb kezdődtek, a múlt héten már az olasz- és a rajnai rizlingeket kóstoltuk. Újfent megerősítést nyert, hogy remek évjárat az idei! Összesen huszonöt tétel került a poharainkba, próbáljuk a stílust is közös irányba hangolni, a hegybor kategóriában a gyümölcs van előtérben, tartalmas korttyal.

Karácsonykor vad kerül nálunk az ünnepi asztalra, szarvas lesz a menü. Ilyenkor az év során összegyűlt borokat is megkóstoljuk, Ferkó már vagy nyolc-tízfélét összeválogatott, úgy láttam elég komoly vörösborsort állított össze, magyar és osztrák kékfrankosokkal, de persze a Mugától is kerül majd palack a sorba. A nagy családban, anyuéknál klasszikus karácsonyi menüt tálalnak hallal, halászlével. Van itt egy tógazda a környékünkön, aki imádja az Ibituba borunkat, karácsony előtt szoktunk cserélni: hozza a friss halat, viszi a bort. A fogas a másik fix fogás, Papa és Zsiga is nagy pecás a családban, erről általában ők gondoskodnak.

Szilveszterkor egyértelműen a pezsgő a választásunk, a gyümölcsösebb karaktert keressük, a prosecco, cava iránya általában biztos pontnak bizonyul. Persze figyeljük a hazai kínálatot is, szigorúan szakmai szemmel. A saját pezsgőnket épp nemrég kóstoltuk, ezúttal még jobban tetszett, illatos, friss, jólesett inni is.

November végén jártunk a Mondovinón is, ami egy óriás bécsi boros kóstoló. Örültem, hogy idén Ferkó fiam is velünk jött. Egyre többet kóstolunk együtt, látom, hogy ügyesedik, finoman elemzi az illatot, jó orra van, ezt a képességét Beától örökölte. Bécsben tematikusan kóstoltunk, volt Burgundia, de figyeltük a chablis-kat is, stílusbeli különbségeket keresve. Az én szívem azért még mindig a rajnai felé húz, Rheingau és Wachau is szép borokat mutatott. Persze azért belenyúltunk egy-két vörösbe is, Masettót nem lehetett kihagyni, tetszett a többi szupertoszkán is, és főleg a jobb parti bordeaux-iak. A mi adottságaink a merlot-val hasonlóak, inspirálóan hatott rám az elegáns hordóhasználat.

Megragadnám az alkalmat, hogy békés karácsonyt kívánjak, és természetesen boldog új évet is, és persze örülünk, ha az ünnepi asztalon a mi boraink is hozzájárulnak a jó hangulathoz!

Bujdosó Ferenc