horgasz_csendelet

Kierjedtek a borok

Az őszi hónapokban sokat beszélünk az évjáratról, a szüretről, de általában kevés szó esik egy különösen fontos munkafolyamatról, a borok erjedéséről. Pedig szerintem ez egy kifejezetten izgalmas szakasza a bor életének.

Amikor a szőlő beérkezik a pincébe, attól függően, hogy milyen bortípushoz szüreteltük, 180-230 gramm/liter cukortartalommal bír. Persze egy késői szüretelésű édes bornak szánt gyümölcs esetében ez a szám akár 300 gramm/liter is lehet. A préselést minden esetben rövidebb-hosszabb cefreáztatás előzi meg, majd az acéltartályokba töltött mustot fajélesztő hozzáadásával alacsony hőmérsékleten, 15-17 fokon erjesztjük. Ha magasabbra engednénk a hőmérsékletet, akár 2-3 nap alatt lefutna az erjedés, és elvesznének az elsődleges gyümölcsös jegyek.

Ilyenkor minden reggel, a műszakkezdés előtt végigkóstolom a murcikat és a születő újborokat. Azt szoktam mondani, hogy addig fogok borászkodni, amíg fel tudok mászni a tartály tetejére, mert az erjedés időszakában nem elég, ha a tartály alján található csapon keresztül veszek mintát, látnom kell azt is, hogy mi folyik a tartály felső részén, van-e benne élet. A létra tetején állva illat és látvány alapján is egyértelmű, hogy melyik bor dolgozik, illetve melyik lustult el. Utóbbit ilyenkor érdemes felkeverni.

Mivel ülepített, tiszta mustot erjesztünk, csak kevés és finom seprő keletkezik a tartály alján, ezért a borainkat egész októberben a seprőn kevergetjük. Ezt általában péntekenként végezzük, és nemcsak a fehér-, de a rozéborainknál is. Ettől harmonikusabb, tartalmasabb lesz a bor, a prémium tételeinknél egészen a mandulavirágzásig folytatjuk a finom seprő felkeverését.

Furmint Photo
Furmint Photo

A 2016-os borok szerencsére már kierjedtek, a legtöbb bor most szépen lassan letisztul. Időt hagyunk nekik, szeretjük, ha ezek a folyamatok a borok természetes ritmusa szerint maguktól mennek végbe, minél kevesebb szűrés és macerálás mellett.

Azoknak azért, akik olthatatlan kíváncsiságot éreznek az új évjárat termése iránt, két bor, a 2016-os Kapitány Irsai Olivér és a Mentőöv Rosé első palackjait már letöltöttük. Az Irsai megszületése ebben az évben sok izgalmat hozott, de végül a fajtára jellemző aromavilágú, remek bor lett a végeredmény. A Mentőöv Roséba pinot noir, portugieser és merlot került.

November 11-én búcsúztattuk el az idei balatoni vitorlásszezont. Délelőtt fél tizenkettőre mentünk le a kikötőbe, de olyan hideg keleti szél fújt, hozzá szemerkélő esővel, hogy végül a Kerecsen legénységével úgy döntöttünk, hogy a kikötőben egy huszonkét éves pálinka és néhány palack Ibituba társaságában idézzük fel az idei versenyeket. A versenyhajónkat, a Pannóniát az elmúlt napokban pakoltuk el télre. Mivel pont a daru mellett áll, ezért mindig ez az utolsó hajó, amelyik elhagyja a vizet.

Ahogy beköszönt a hideg, megkezdjük a szárazföldi edzéseket. A Mitiszol kóstolóján Bott Judit, Karner Gábor és Pierre Frick borai voltak a legemlékezetesebbek. A következő úti célunk pedig Zágráb lesz. A Vinocom gasztronómiai és borfesztiválra Győrffy Zoltán barátunk, a Pécsi Borozó főszerkesztője negyvenhárom kóstolásra érdemes pincészetet írt fel nekünk, amelyeknek borait megízlelni javasolja. Az már biztos, hogy vidám napot töltünk majd Horvátországban.

zsiga_tokhallal

A vitorlázástól most pár hónapra elköszönünk, de azért Somogy megye sok más izgalmat is tartogat. Zsiga néhány éve kezdett el horgászni. Néha eltűnik hajnalban pár órára, azt mondja, szeret ilyenkor egyedül, csendben lenni, kikapcsolódni. Legutóbb a bonnyai horgásztóhoz ment le, ahova korábban telepítettek tokhalakat, de addig még senkinek sem sikerült fognia egyet sem. Ő meg odament, és rögtön három tokhalat is kifogott. Most Zsiga a helyi tokhalszakértő.

Bujdosó Ferenc


Share This:

Write a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.