Elindult a szüret!

Elérkezett, amit egész évben vártunk: a héten az Irsaival megkezdtük az idei szüretet. A nyár a balatoni borászoknak elég sűrű, hiszen ilyenkor rengeteg a vendég, és nagy feladat helytállni a fesztiválokon is. Ilyenkor gyakran jönnek a borászkollégák más borvidékekről, hogy szívesen megnéznék a borainkat, az elmúlt hetekben több villányi termelőt is vendégül láttunk. Ha ez nem lenne elég, a korai érésű fajták, mint például az Irsai Olivér, végleg minden pihenést kizárnak – ha bekerült a szőlő a pincébe, onnantól már komolyan kell figyelni rá.

Szüret idején reggelente magamtól ébredek 4 körül, és 5-kor már szedjük a szőlőt, mert ha hűvösen érkezik be a feldolgozóba, akkor könnyebb az elsődleges, friss aromákat megőrizni. Az augusztusi, szeptember eleji kánikulában délután már nem szüretelünk.

Az idei forró, száraz nyár komoly kihívás elé állítja a borászt, mert a szőlőt járva látszik már, hogy sok fajta érése össze fog csúszni. Még augusztusban leszedjük a zenitet és egy kis chardonnay-t  pezsgőalapbornak, aztán szeptember első hetére szedhető lesz a pinot noir, a sárga muskotály, a királyleányka és a szürkebarát is.

Ha pedig pezsgőalapanyagról beszélünk, egy tanulságos kóstolón jártam nemrég Budafokon. Garamvári Vencelnél a teljes 2016-os nyerspezsgő-szortimentet kóstoltuk végig. Kiemelkedett Vencel chardonnay-ja, nem hiába mondja a kezdetektől, hogy ez a fajta megkerülhetetlen a pezsgőkészítésnél. Érdekes volt a rozésorozat, a pinot noir alapútól a furmintig különböző házasításokat kóstoltunk. Izgatottan vártam az első saját, tradicionális pezsgőnket. Lenyűgöző illattal indított, nagyon gyümölcsös, a nagyközönségnek viszont 2018 karácsonyáig várni kell a kóstolással.

A Balaton rejtett kincsei

Sokszor kérnek tőlem tippeket a balatoni kikapcsolódáshoz. Mindenkinek azt tanácsolom, hogy szeptemberben látogasson el a tóhoz, a víz még simán alkalmas strandolásra, a színvonalas szolgáltatók nyitva vannak, ha valaki a Balaton nyugodtabb arcát is megismerné, az feltétlenül próbálja ki ilyenkor.

Beával sokszor kirándulunk, a Somogyi-dombságot rengeteg kalandos kis út hálózza be, legutóbb a völgyhídig motoroztunk el úgy, hogy csak kereszteztük a forgalmas utakat. Klassz onnan a panoráma, megéri egyet arra túrázni. A belső-balatoni kerékpárút jó lehetőség, ha valaki ismerkedne a környékkel, Kőröshegy-Földvár-Szárszó-Kötcse-Szemes-Lelle, a bevállalósaknak akár gyalog is. Ha valaki a természetbe olvadva járja ezeket a helyeket, a vadak életét is figyelemmel kísérheti. A Csirip-tetőre például nehéz úgy kimenni, hogy ne lássunk legalább pár őzet. Szeptemberben aztán indul a szarvasbőgés, minden évben ámulatba ejt a szerenádjuk.

A szóládi löszpincesorra is érdemes ellátogatni, évek óta nem jártam arra, idén elcsodálkoztam, hogy milyen hangulatos közösségi teret alakítottak ki, és milyen sok pince van nyitva. Ha valaki termálvízre vágyik, akkor pedig a csisztapusztai fürdőt ajánlom: kevésbé felkapott, mint Igal vagy Hévíz, viszont Fonyódról akár kerékpárral is elérhető, több borászkolléga is törzsvendég ott.

Újra összeállt a Bujduó

Július végén újra összeállt a gyerekkori páros. Ketten indultunk Zsigával egy négykezes versenyen a Pannóniával. Minden vitorlakombinációt használtunk, de csak fél háromig tartott ki a szél, egy óra mozdulatlanság után fél négykor dobogós helyről álltunk ki, mert elkéstünk volna az esti programunkról.

Furmint Photo

Rendesen elfáradtunk, hiszen ketten végeztük az összes feladatot, amit máskor kilencen szoktunk. Ezzel együtt nagyon jó élmény volt, feltöltött mindkettőnket.

Bujdosó Feri