Szokatlan helyzetben

Most mindenhol a koronavírus és az ellene való védekezés a fő téma, szerencsére a szőlőben jól lehet úgy is dolgozni, ha nagyobb távolságot tartunk egymástól. 

Jó pár újdonságot hozott az életünkbe a járvány, az biztos, hogy most lassabb minden, mint egyébként. Ferkó új-zélandi helyzete is bizonytalanná vált: ugyan elindult a szüret, de nem lehet tudni, hogy mi lesz a „vendégmunkásokkal”. Bendiék kézilabdacsapata sem tud egy ideje együtt edzeni, kaptak otthonra feladatokat, hogy megtartsák az erőnlétet. Azt azért jó látni, hogy nem vesztik el a jókedvüket, Bendi egy vidám videó kedvéért a gyakorlatokhoz használt súlyzókat két palack Kokasra cserélte. Levi pedig tegnap éjjel vezetett haza katonai konvojban egy meghiúsult lengyel gyakorlatról, kalandos úton, Csehországot kerülve.

Jól állunk a metszéssel, terv szerint alakult minden. Sokkal tudatosabb a metszés az idén, mint a korábbi években. Van még pár terület, ahol most metszünk, ezeknél a korábbi évek termésátlagait és analitikáit értékelve tudatosan kivártunk. Több kutatást is olvastam mostanában, köztük Kocsis Lászlóét a Georgikon Egyetemről; ő arra jutott, hogy bizonyos fajtáknál 20-25 százalékos termésnövekedést lehet elérni a március második felében történő metszéssel. Az előmetszés után a rügyszám beállítását a fakadáshoz legközelebbi időpontra toltuk. Azt korábban is tudtuk, hogy a későbbi metszés kitolja az érést, így ha azonos időpontban szüretelünk, akkor a későbbi metszés alacsonyabb mustfokot és alkoholt eredményez. Kíváncsian várom, hogyan működik ez a mi zenitünknél és olaszrizlingünknél. Később akár más fajtáknál is megoldás lehet, a következő években kísérletezünk majd ezzel.

Jelenleg 90 hektáron dolgozunk – fontos kihangsúlyozni, hogy jelenleg, mert Feri papa felgyógyulása abban is megmutatkozik, hogy újabb és újabb területeket szeretne megszerezni. Az ő tudására és 50 évnyi tapasztalatára alapozva alakítottuk ki a mai birtokunkat, az ő fejében komplex Excel-táblázattá áll össze a teljes borvidék fél évszázadnyi termésátlaga mustfokokkal, fertőzésekkel. Nap mint nap szembesülünk azzal, hogy milyen jó döntés volt ezek mentén kialakítani, megújítani az ültetvényeket.

A Balatonboglári borvidék olyan szerencsés adottságú, hogy a legtöbb fajtának ideális körülményeket biztosít. Így alakult ki a széles fajtakínálat, nincs egyetlen uralkodó fajta. Területeink 60%-án fehér szőlővel foglalkozunk, fontosnak tartjuk a helyi fajtákat, mint az olaszrizling, az Irsai Olivér, a királyleányka, illetve a kék szőlőknél a kékfrankos.

Szerencsések vagyunk, mert a helyi fajtákon túl a világfajták is otthon érzik magukat nálunk, a chardonnay, a rajnai rizling, a muscat lunel vagy a sauvignon blanc kiemelkedő minőségre képes évről évre. Ez utóbbi nagy kedvencünk, az elmúlt években sikerült olyan szép bort készíteni belőle, amit a világ legrangosabb borversenyein díjaztak. Ráadásul Ferkó most éppen a fajta fellegvárában, Új-Zélandon lesi el az apró trükköket, hogy még jobb bort készíthessünk. 

Pár éve, amikor belevágtunk a pezsgőkészítésbe, még elsősorban a régi álom megvalósítása hajtott minket. Mostanra annyira beszippantott minket a műfaj, hogy a 2019-es évjáratból már nagyobb mennyiséget készítettünk a magnumból. Jó lenne egyszer megteremteni a lehetőségét, hogy a teljes folyamatot mi tudjuk végezni. Persze ehhez az anyagi forrásokon túl több tapasztalatra van szükségünk, de érdekel minket ez az irány. 

Indul a kucsmagomba szezonja, egy adagot már szedtünk is a titkos helyünkről. Megjelent a medvehagyma, pont a legjobbkor, mert a tavalyi utolsó üveget most bontottuk fel. Sok dióval, sóval, olívaolajjal szoktuk elrakni, Bea gyakran csak egy kis tejszínt ad hozzá, és már megy is a tésztára.