Sokfelé figyelünk

Megjött a meleg, az időnkénti heves záporok adnak extra szervezési feladatot, a  borászatban elkezdődött a nyári munkacsúcs, és nyakunkon a vitorlásszezon is. Persze nem panaszkodunk, szeretjük, amit csinálunk, nem cserélnénk senkivel.

Ferkó június elején, a vizsgaidőszak végeztével visszatért Olaszországba, a következő két hónapot ott tölti, tanulja a sangiovesét és persze a dolce vitát. Szakdolgozatában szőlővel kapcsolatos témát választott, a kékfrankost vizsgálja. Mivel a mi ültetvényünk még fiatal, ezért kevés a tapasztalatunk vele, kíváncsiak vagyunk a benne rejlő potenciálra. A kutatás azt járja körül, hogy mi történik, ha a fürttel szembeni levelet már közvetlenül a virágzás előtt levesszük. A másik esetben pedig a fürtzónát már most kilevelezzük. Azt vizsgáljuk, hogy ez miképp befolyásolja az érést, változik-e a bogyó és a fürtök mérete, szerkezete. A fényérzékenység is kérdés, hogy megperzseli-e a nap a bogyókat.
Idővel szeretnénk kékfrankosból egy komolyabb, hordós bort készíteni, ott már jelentősebb szerepe lehet a fitotechnikának. Az biztos, hogy időigényes, hiszen odafigyelést igénylő kézi műveletekről van szó, ez leginkább a szuper prémium szegmensben lehet izgalmas kérdés. Egyelőre folyamatosan vizsgáljuk és naplózzuk a kiválasztott sorokat, szüretkor lesz vele több munka, akkor értékeljük majd az eredményeket.

A Borakadémia május 31-én tartotta a közgyűlését a Magyar Művészeti Akadémián, délután adták át a két éve alapított életműdíjat Garamvári Vencelnek. Az ünnepség keretében levetítettek egy pár perces filmet, majd Vencel megköszönte a díjat. Beszédében felelevenítette életének fordulópontjait, sziporkázó stílusban mesélte el, hogy lett borász, majd magánzó, miként lett a Donatusból Garamvári, és persze a pezsgő története sem maradt ki. Megható volt hallgatni őt, különösen amiatt, hogy Anyuval együtt jártak az egyetemre.
A mi lellei kezdetünk is közös telephelyről indult, a Várszói úti bázist később átvettük tőlük, de ők sem költöztek messze. Fantasztikus dolog, hogy Vencel az óriási ambícióját a Balatonboglári borvidéken kamatoztatja, ugyanúgy hisz benne, mint mi.

Végre vízen a Pannónia! Mindjárt az első versenyen meghozta a felújítás a gyümölcsét, hiszen az 5 futamból 4-et megnyertünk. Megnyugtató sebességünk volt, jót meccseltünk azokkal, akikkel tavaly nehezen tudtuk a lépést tartani.
A Pünkösdi Regattán kevésbé mentünk jól, de nagyon élveztük annak ellenére, hogy más végzett az élen. Szoros verseny alakult ki, a Földvár–Keszthely távon például 1 percen belül futott be az első 3 hajó, másnap pedig 5 órát töltöttünk vízen, akkor 3 percen belül volt az élmezőny. Munkás verseny volt, végig koncentrálnunk kellett, szoros csatákat vívtunk, sokszor változott a szél, többször kellett vitorlát cserélnünk.

A kóstolók, fesztiválok egymást érik, szinte folyamatosan lehet velünk és a borainkkal találkozni, és júliustól ott vagyunk a boglári Borudvarban és a lellei Rendezvény parkban minden nap, addig pedig hétvégén. Gyertek, és kóstoljatok nálunk, vagy vigyetek magatokkal a partra egy palackot a naplementéhez!

Vitorlás fotó: Drónfotó és Videó Böröczky Bulcsú