Hála az elhúzódó vénasszonyok nyarának
Hála az elhúzódó vénasszonyok nyarának a múlt hétvégén remek szélben, jót versenyeztünk Kenesén a Dér Kupán.
Az igazi kihívás azonban a hazaút volt, a viharossá erősödő szembeszélben. Délután négy körül indultunk fogadott szkíta testvéremmel, Tamással és hajnal kettőkor érkeztünk meg Boglárra. A képek még Almádi előtt készültek, onnét végig sötétben vitorláztunk. Mivel előtte hétvégén lekéstük Füreden a Horváth Ház pincéjében üzemelő borétterem nyitva tartását, így most időben érkezve megálltunk vacsorázni. Fantasztikus étel-ital párosításokkal kényeztettek bennünket a Borgalériás fiúk, Szántó Zoli és Köteles Zsolt.
A vitorlázást még nem fejeztük be, hiszen a Pannóniával még át kell mennünk Szemesre ahol majd téli álmát alussza.
Befejezve az újborok palackozását, az elmúlt héten végre tudtunk foglalkozni az évjáratos vörösborainkkal is. Beával lekóstoltuk az összes hordót, majd a fiúk fejtettek, hordót mostak és újratöltötték a hordókat, ez így leíva egyszerűnek tűnik,valójában eddig három napot vett igénybe és még a rádi pincében nem is voltunk.
A kóstoló alapján összeállításra került a 11-es Kokas, Farkastanya, Ibituba és Sirocco,illetve a 2012-es Sirály alapanyag is készülőben van.
A szőlőben az utolsó pillanatban sikerült befejezni a mélylazítást, így a héten leesett 45 mm csapadék már jó helyre került. Megkezdtük egy öreg királyleányka kivágását, aminek a helyére 2015 tavaszán Irsai Olivér kerül a már termőre fordult Irsai mellé.
Imádunk ilyenkor a szőlőben járni és a fennmaradt finomságokat csipegetni .
Mozsgón látogattuk meg Andreas Ebner barátunkat, aki egy fantasztikus borászatot épített fel egy nagyszerű rendezvényteremmel. Tiroli estet szerveztek. A bejáratban Andreas és felesége, Gabi tiroli népviseletben fogadta a vendégeket egy dél-tiroli Sauvignon blanc-kal, melyet Andreas borkereskedő édesapja hozott, a hatfogásos vacsorát Markus, Andreas bátyja készítette, az ételekhez Ebner borokat kóstolhattunk. Nagyon jól éreztük magunkat, gratulálunk az Ebner családnak.
Jövő héten elmesélem, miért járunk évek óta novemberben Bécsbe.
