Jó érzés most kimenni a szőlőbe
A július és az igazi nyári idő nekünk a munka mellett elsősorban a vitorlázást jelenti. Van tennivaló a szőlőben is, lassan a végére érünk a csonkázásnak, a fürtök pedig gyönyörűen fejlődnek. Ha minden így marad, akkor korai szürettel számolhatunk idén. Csapadék is volt, szerencsére a vihar és a jég elkerült minket. Jó érzés most kimenni a szőlőbe, minden munkával időben vagyunk, hiszen felkészülten vártuk a nyári időszakot.
A piac elvárásainak is meg akarunk felelni, ezért csavarzárra váltottunk a könnyed borainknál, az új töltések már ezzel kerülnek a boltokba, folyamatosan zajlik az átállás. Sokat palackozunk most, kell a hely az új boroknak, hiszen jó termést várunk idén.
Kirándulás Portugáliába
A Kékszalag szárazföldi edzéseként is felfoghatjuk, hiszen a Pannónia legénysége közösen utazott egy kis csapatépítésre. Bár ez most inkább baráti út volt, azért az érkezés utáni napon meglátogattunk egy paratölgyültetvényt, megnéztük, hogyan osztályozzák a dugóalapanyagokat, és egy lapkagyártó üzemben is voltunk, ahol napi 8 millió lapka készül. Másnap már a Douro völgyében, a Quinta Novánál kóstoltunk, igazi ínyenc menüvel vártak minket, minden borhoz külön fogást kínáltak. Fantasztikus az egész borvidék, harsogó zöld színek, szőlő, ameddig a szem ellát, impozáns látvány ez a völgy.
Belecsöppentünk a portugálok nemzeti ünnepébe is, ennek is köszönhetően olyan vendéglátásban volt részünk, hogy felsorolni is nehéz lenne. Fergeteges hangulat, zene, szinte egy portugál lagziban éreztük magunkat, az est végi tűzijáték koronázta meg az egészet. Az biztos, hogy felejthetetlen napokat töltöttünk ott, sikerült a csapatot összehangolni a Kékszalagra.
Kékszalag
Balatoni vitorlázóként ez a megmérettetés az év egyik csúcspontja. Idén hosszú versenyre készültünk, előre tudtuk, hogy nem lesz jelentős szél, és a hajó súlya miatt nehezebb a dolgunk ilyen körülmények közt. Ehhez képest jól mentünk, jókat csatáztunk, persze a tempóhoz az új könnyűszeles genakker vitorla is kellett. A verseny előtt sokat dolgoztunk a hajón, a kis szélre számítva még az árbócot is állítottuk.
A rajttól Keszthelyig a szelet kerestük, Kenesétől kezdtük a felzárkózást, majd Tihanyig utolértük azokat, akit kellett, utána üldöztük a riválisainkat. Az egyikőjüket végül megelőztük, de a Capella gyorsabb volt nálunk. A sötétben már nem pontosan láttuk, hogy kik vannak előttünk, nem tudtuk, hogy a két riválisunk hol halad, végül csak a hajnali befutónál láttuk meg a Capellát és az Orpheust. Így a kategóriában harmadikok lettünk, de nem frusztrál az eredmény, mert ők kisszeles hajók, mi csak óriási szerencsével, „privát széllel” tudtuk volna megelőzni őket. Kihoztuk a maximumot a versenyből, az abszolútban a 21. helyen végeztünk, a kilencedik egytestű hajó lett a mienk.
Augusztusban már kezdjük a felkészülést a szüretre, ellenőrizzük a gépeket, a prést, hogy minden a legjobb műszaki állapotban legyen, és zavartalanul mehessen a feldolgozás. Szeptember elején pedig találkozunk a Budavári Borfesztiválon, ahol meglepetéssel is készülünk!
Bujdosó Feri
